AL-GHAZÁLÍJ

Azt mondják, hogy az iszlám világ egyik legnagyobb hatású filozófusa, teológusa Al-Ghazálíj[1] (1058-1111) volt. Nemrégiben alkalmam volt elolvasni „A tévelygésből kivezető út” című írását, melyet – joggal – mondhatunk vallásfilozófiai önarcképnek is. Személyének megítélése hasonló, mint Szent Ágostoné a keresztény vallásban. A mű, mely saját útkeresésének lenyomata, végigvezeti az olvasót azokon a dilemmákon, melyek minden olyan emberben felmerülnek, akik az igazság kutatásának sűrűjében kénytelenek megkérdőjelezni saját hittételeiket is. Szkepticizmusa a teológiától kezdve a filozófián keresztül a miszticizmusig vezetett. A teológiát „a prófétai hagyomány védelmezőjének” nevezi, de olyasvalaminek, melyben – ő személy szerint – nem talált megnyugvást, így fordult ahhoz a tudományhoz, mely a lét legalapvetőbb kérdéseit feszegeti, és kétségbe von minden olyat, melyet nem képes megfigyelni vagy értelmével belátni. Egy helyen így ír: „valamely tudomány romlottságát nem ismerheti fel az, aki nem ismeri meg az illető tudomány végső határait”. A görög filozófia az arab világban Avicenna és Al-Farabius nyomán vált ismertté, elsősorban Arisztotelész gondolatai voltak népszerűek. Al-Ghazálíj, habár a filozófia kérdésfeltevéseit fontosnak tartotta, módszereit elítélendőnek vélte, a vallásra való káros hatásai miatt. Szkepticizmusa azonban nem hagyta nyugodni és nem állt meg az értelem határainál. A könyv azzal a kérdéskörrel indul, hogy mely dolgok azok, melyek felől bizonyosak lehetünk? – a gondolatmenet erős párhuzamot mutat Descartes későbbi fejtegetéseivel, habár egyesek szerint Descartes olvasta Al-Ghazálíj művét, csak éppen soha nem hivatkozott rá. A két filozófus közötti lényegi különbség, hogy Descartes bizonyosságai csak az értelem által felfogható dolgokra irányult, míg Al-Ghazálíj épp e korlátoltság miatt a filozófiát is elvetette. Mint minden vallás, az iszlám vallás is a próféta tekintélyén alapul, így a Korán tanításainak követése mindenkoron elsődleges volt a vallási életben. Al-Ghazálíj legfőbb problémája a filozófiával (és elsősorban az erkölcsfilozófiával), hogy habár helyes dolgok belátására buzdítja az embert, de azok cselekvésére nem buzdítja, sőt akik gondolkodás nélkül cselekednék a jót, azok „bölcsességükre” hivatkozva talán még arról is lemondanak, hogy jót tegyenek, ha megfelelő magyarázatot találhatnak a nem cselekvésre. Így jut ő is a misztikusok sorsára, akiket úgy jellemez, mint „az isteni jelenlét kiváltságosai, a színről-színre látás és megnyilatkozás részesei”. Ezen kijelentését a profetikus tanítás gyakorlati követésére-, illetve az isteni kegyelem közvetlen megtapasztalására alapozza. Ahhoz viszont, hogy e tökéletesség megízleléséhez jusson tizenegy évig kereste a magányt és a világi vágyaktól való mentességet. A mű vége felé védelmébe veszi a vallási előírások – sokszor valóban – irracionális voltát, mondván: ugyan nem értjük, hogy ez, hogyan lehetséges, mégis érezzük, hogy hasznunkra van. Egy szkeptikus, de gyakorlati ember képét mutatja, aki nem ítél meg semmit, amíg nincs az adott dologgal valamilyen közvetlen tapasztalata. A vallási előírások betartásának lényege pontosan az, hogy (nem megfigyelésük, hanem) betartásuk vezet tapasztaláshoz, és ezen tapasztalat helyezi a tapasztalót és egyúttal a dolgokat olyan dimenzióba, hogy azok igaz vagy hamis volta többé már nem lehet kérdéses. Az igazság keresésében való iránymutatás utolsó gyakorlati tanácsai az utószóban találhatók, Alij ibn Abi Tálib idézetével:

„Ne emberek által ismerd meg az igazságot,

hanem előbb ismerd meg az igazságot,

és akkor rá fogsz ismerni követőire.”

[1] Abú-Hámid Mohammed Al-Ghazálíj

Ghazali

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s